A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása

 

 Előzmények

 

2009. október 25-ig a szálláshelyek megkülönböztetéséről, minősítéséről a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi (IKIM) rendelet rendelkezett.

A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelés szükségessé tette e szabályozás felülvizsgálatát. A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet helyébe a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet lépett, amely már nem tartalmazza a szálláshelyek osztályba sorolásának és minősítésének feltételrendszerét.

Annak érdekében, hogy a korábbi besorolási rendszer eltörlése ne okozzon zavarokat a szállodaiparban, illetve a szolgáltatók számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodásra a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2012. június 30-ig lehetővé teszi, hogy a szálloda, panzió, és közösségi szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató kereskedelmi kommunikációjában vagy statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése keretében korábbi osztályba sorolását, azaz szálloda esetében az ennek megfelelő számú csillagot feltüntesse

 

Hotelstars védjegy

 

Mindemellett továbbra is indokolt egy olyan rendszer fenntartása, amely a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendeletben lefektetett üzemeltetési követelményeken túlmutatóan alkalmas a szálláshelyek minőségének a szakmai elvárások szerinti értékelésére, a magas minőségű szolgáltatások pozitív megkülönböztetésére, és ezáltal elősegíti, hogy a fogyasztó megfelelő információk birtokában az elvárásainak megfelelő szolgáltatót válasszon.

A szállodák esetében az imént jelzett célkitűzéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a Hotel Superior Hotelstars.eu szállodai védjegy útján kívánja elérni. Ezért az idei év nyarától a szállodák minősítése a Hotelstars védjegy, mint nemzeti szálláshely tanúsító védjegy alapján történik.

A Hotelstars védjegy alkalmazása nem lesz kötelező és nem válik a jó és megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetésének kizárólagos eszközévé.

 

A védjegyhez csatlakozni nem szándékozó szolgáltatókat érintő fogyasztóvédelmi rendelkezések

 

I. A.) Azok a szálláshely-szolgáltatók, akik az átmeneti szabályok lejárta után a régi minősítés, illetve osztályba sorolás használhatóságának megszűnésével nem kívánnak a védjegyrendszerhez csatlakozni, a fogyasztókat más módon tájékoztathatják a szálloda minőségéről, pl. szolgáltatásaik részletes bemutatásával, leírásával. A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet által is használt általános fogalmak, megnevezések (például szálloda) természetesen továbbra is feltüntetésre kerülhetnek, mivel azok önmagukban nem minősítésre vagy osztályba sorolásra utalnak.

I. B.) Ugyanakkor a fogyasztók tájékoztatásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben lefektetett általános alapelveket.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilos. A törvény tisztességtelennek minősíti az olyan kereskedelmi gyakorlatot, amely minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetésével jár.


II. A.) Amennyiben megvalósul a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve a kereskedelmi gyakorlat alkalmas a fogyasztó megtévesztésére főszabályként a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az említett 2008. évi XLVII. törvény és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései alapján. Ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas a Gazdasági Versenyhivatal az eljárásra jogosult hatóság.

A fogyasztóvédelmi törvény alapján a fogyasztóvédelmi hatóság az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával:

  • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
  • határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot,
  • fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

II. B.) A fogyasztóvédelmi hatóság bírságolási gyakorlatát illetően érdemes megjegyezni, hogy az első esetben előforduló jogsértés esetén a kis- és középvállalkozásokkal szemben bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmében.


A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2012. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programja nem tartalmaz olyan témavizsgálatot, melynek ellenőrzési szempontja lenne a védjegyhez nem csatlakozó szálláshely-szolgáltatók minősítésének vizsgálata.  Ezért a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az idei évben elsősorban akkor lehet számítani, ha valaki a szálláshely minősítésére utaló jelölés jogosulatlan feltüntetését kifogásolva a hatóságokhoz fordul.

 

 

 

 

 

Copyright 2010 Magyar Szállodaszövetség